Megosztás

A jövőben a vállalkozások többsége egyszerűsített éves beszámolót készíthet, kevesebb társaság lesz kötelezett konszolidált beszámolóra, változik az osztalék elszámolása – többek közt ezt tartalmazza a számviteli törvény tervezett módosítása.
A Szv. tv. jelenleg hatályos szabályai szerint egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,
az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,
az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

A 2013. június 26-án elfogadott 2013/34/EU irányelv teljesen átalakítja a hazai számviteli szabályozást. Az új irányelv már jó ideje ismert, amit a nemzeti jogba 2015. július 20-ig kell átültetni a hazai jogalkotónak.
Az új számviteli irányelv jelentősen megemeli az egyes vállalkozási csoportokra vonatkozó értékhatárokat. Ennek megfelelően a módosítás az egyszerűsített éves beszámoló számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szv.tv.) szerinti értékhatárait több, mint kétszeresére emeli, ezzel lehetővé téve, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó hazai vállalkozások 97-98 %-a a jövőben egyszerűsített éves beszámolót készítsen.
A tervezet értelmében egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
az éves nettó árbevétel az 2400 millió forintot,
az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Az új számviteli irányelv szerint a befektetési vállalkozások és pénzügyi holdingvállalkozások nem alkalmazhatják az irányelv szerinti mikrovállalkozásokat érintő mentességeket. Ennek köszönhetően a mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámolóra vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal, hogy a jövőben nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót az új irányelv szerinti befektetési vállalkozás és pénzügyi holdingvállalkozás sem.

Szintén módosulnak az anyavállalatra vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alóli mentességre előírt határértékek is, így az adminisztrációs terhek csökkentéseként a jövőben kevesebb anyavállalat köteles összevont (konszolidált) éves beszámolót összeállítani.

Az új számviteli irányelv nem teszi lehetővé rendkívüli tételek elszámolását, ezért a korábban rendkívüli bevételként vagy ráfordításként meghatározott tételeket tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai, bevételei között kell elszámolni.

A javaslat alapján változnak az osztalék elszámolásának a szabályai is. Az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában (eredménykimutatásában), amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. Emiatt a korábbi mérleg szerinti eredmény tétel megszűnik, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni. Ez a számvitelről szóló törvényen kívül egyéb más pénzügyi törvény módosítását is igényli.

Változnak az üzleti vagy cégértékkel kapcsolatos számviteli szabályok is. A javaslat alapján a jövőben már nem lehet üzleti vagy cégéréket kimutatni (legyen az akár pozitív vagy negatív) az olyan esetekben, amikor egy társaság egy másik társaság tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírjainak megvásárlása során minősített többséget biztosító befolyást szerzett. E mellett – összhangban az irányelvvel – az üzleti vagy cégérték összegét kötelezően legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt kell értékcsökkenési leírásként elszámolni.

A módosításokat a 2016. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra, összevont (konszolidált) éves beszámolóra kell először alkalmazni, a 2015. naptári évben induló üzleti évről készített beszámolóra az új előírások még nem alkalmazhatók.