Amit a könyvvizsgálatról tudni érdemes

Mi is az a könyvvizsgálat?

A könyvvizsgálat annak a megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló – amely éves, egyszerűsített éves vagy összevont (konszolidált) éves beszámoló lehet – a számviteli törvény előírásai alapján készült-e, és ennek megfelelően valós és megbízható képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. A könyvvizsgálati kötelezettséget elsősorban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szabályozza.

 

Kiknek kötelező és kiknek nem?

Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező a könyvvizsgálat, de ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül, akkor már nem kötelező:

• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió Ft-ot, és
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Azonban a fent említett két feltétel együttes teljesülése esetén sem mentesül a könyvvizsgálói kötelezettség alól a:

• kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozás, akinél más törvény és jogszabály írja elő a könyvvizsgálatot,
• takarékszövetkezet,
• konszolidálásba bevont vállalkozás,
• külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe,
• vállalkozó, aki eltér a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében a törvény rendelkezéseitől,
• közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó,
• tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegforduló napján 10 millió Ft-ot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van.

A jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző két üzleti évre vonatkozóan akár az egyik, vagy mindkét évnek az adatai csak részben vagy nem is állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi adatokat és az előző üzleti év (ha van) átlagra számított adatait kell figyelembe venni, és az alapján kell a könyvvizsgálati kötelezettséget megállapítani. Esetükben az üzleti év mérlegforduló napja előtt kell megválasztaniuk a könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget.

Amennyiben a vállalkozónál nem kötelező a könyvvizsgálat – sem a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, sem más jogszabályi előírás szerint – dönthet úgy, hogy könyvvizsgálót bíz meg beszámolójának auditálásával.

 

Amikor a könyvvizsgálat kötelező

Kötelező könyvvizsgálat esetén a cég legfőbb szervének olyan könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget kell választania (az előző üzleti év beszámolójának elfogadásakor) az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, ellenőrzésére, aki a Magyar Könyvvizsgáló Kamara tagja illetve cég esetén a Kamara nyilvántartásába be van jegyezve. A legfőbb szervet nem szabad meghatározott könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég választására kötelezni.

Összevont éves beszámoló esetén az anyavállalat tulajdonosai választják meg a könyvvizsgálót vagy a könyvvizsgáló céget – szintén csak a Kamara tagja lehet – a mérlegfordulónap előtt. Az anyavállalat könyvvizsgálója és a választott könyvvizsgáló kötelesek együttműködni a követelményeknek és előírásoknak való megfelelés érdekében. Amennyiben a választás nem történik meg, úgy az anyavállalat könyvvizsgálójának a feladata a beszámoló felülvizsgálata.

Könyvvizsgáló cég választása esetén ki kell jelölni azt a tagot, aki a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős. Továbbá ki lehet jelölni helyettes könyvvizsgálót – aki szintén csak kamarai tag lehet -, akit ugyanolyan jogok és kötelezettségek illetnek meg. A két könyvvizsgálónak együtt kell működniük feladatuk megfelelő ellátása érdekében.

A könyvvizsgálói megbízást csak megfelelő indokkal lehet felmondani, és ezen okot közölni kell a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatósággal, ha a vállalkozás a megbízást felmondta, vagy ha a választott könyvvizsgáló lemondott.
A könyvvizsgálókra a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény előírásai az irányadóak.

 

A könyvvizsgáló feladata

A független könyvvizsgáló feladata a beszámolók valódiságának, szabályszerűségének a felülvizsgálata, a 2000. évi C törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának az ellenőrzése. A könyvvizsgálat során ellenőriznie kell a beszámoló és a hozzá kapcsolódó üzleti jelentés adatainak kapcsolatát és összhangját is. Mindezek mellett írásbeli jelentést kell készítenie, amely tükrözi a beszámolóról szóló állásfoglalását, és amelyet a legfőbb szerv elé kell terjesztenie.

 

A könyvvizsgálói jelentés tartalmi elemei

A könyvvizsgáló által készített jelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

• a jelentés címét és címzettjét,
• a beszámoló azonosítóit és a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megnevezését,
• a könyvvizsgálat hatókörét és az alkalmazott könyvvizsgálói standardokat,
• az elvégzett vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását, amelyek alátámasztják a könyvvizsgálói véleményt,
• a könyvvizsgáló – záradékban, vagy záradék megadásának elutasításában kifejezett – véleményét, határozott álláspontját arról, hogy az adott beszámoló megfelel-e a törvényekben foglaltaknak,
• a záradékot (hitelesítő, korlátozott vagy elutasító lehet) vagy a záradék megadásának elutasítását,
• az esetleges figyelemfelhívó megjegyzéseket, vagyis hivatkozást olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló fel kívánja hívni a figyelmet véleményének minősítése nélkül,
• a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az általa vizsgált beszámoló összhangban van-e az üzleti jelentéssel,
• a könyvvizsgáló nyilatkozatát azzal kapcsolatban, hogy az üzleti jelentésben és az összevont üzleti jelentésben volt-e lényegesnek tekinthető hibás közlés, illetve ha volt, akkor az milyen jellegű,
• a könyvvizsgáló véleményét a számvitelről szóló törvény 95/B. § (2) bekezdés e) és f) pontja alapján összeállított információkról, és nyilatkozatát arról, hogy rendelkezett-e a 95/B. § (2) bekezdés a), d), g) és h) pontjában említett információkról,
• a jelentés keltezését (a gyakorlatban legelterjedtebb megoldás az, hogy a beszámoló és jelentés keltezése azonos),
• a könyvvizsgálatért személyes felelősséggel tartozó könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési számát,
• könyvvizsgáló cég esetén – a fenti pontban foglaltak mellett – a társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is,
• nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy az üzleti jelentésben közzétették-e a nem pénzügyi kimutatásokat (95/C. § illetve a 134. § (5) bekezdés)
• a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolójára vonatkozó jelentés esetében a fenti pontokban foglaltakon túl az 537/2014/EU Rendelet 10. cikkében foglaltakat is alkalmazni kell.