Megosztás

A behajtási költségátalány eredetileg egy jó, támogatandó cél érdekében került megfogalmazásra. Európai szinten próbálták a szakemberek megoldani a vállalkozások közötti késedelmes fizetésekből eredő problémákat. A 2011/7/EU irányelvben fogalmazták meg a szabályozást, melynek alapvető célja a fizetési fegyelem erősítése volt a szerződéses kapcsolatok terén. Igaz, hogy az irányelvet át kellett ültetnünk a magyar jogrendszerbe, de a mi szabályunk szigorúbbra sikeredett, mint az uniós. Az irányelv ugyanis csak lehetőséget biztosít a jogosultaknak arra, hogy további eljárási, bizonyítási teher nélkül érvényesíthessék a behajtási költségátalány iránti jogot, viszont a hazai szabályozás a direktíván jelentősen túlnyúlva, kötelezettségként írta elő annak felszámítását.

Ezt, és a magyar jogszabályból eredő anomáliákat a szakma és több szakmai szervezet immár közel 3 éve – amióta a szabályozás él – hangoztatta, és az illetékesek felé jelezte is. Végül idén megértésre került, hogy az össznépi év eleji levelezés (lemondó nyilatkozatok) az adminisztráció csökkentés programjába nem fér bele. Így március 24-től életbe lépett az új szabályozás, melynek célja az előterjesztő indoklása szerint: úgy felelni meg az irányelv elvárásainak, hogy az érintettekre ne rójon olyan – adott esetben csupán adminisztrációs – terheket, amelyek az irányelvből közvetlenül nem következnek, hatásuk ellentétben áll annak céljaival. A törvényalkotók kivették a Ptk.-ból a behajtási költségátalányt és új jogszabályt alkottak. Az új szabályozást a 2016. évi IX. törvényben találjuk.

Ebből kiderül, hogy immár nem a kötelezett köteles fizetni, hanem a jogosult igényt tarthat a költségátalányra. Könyvelni is csak akkor kell, ha a jogosulttól megkapjuk a levelet a költségátalány fizetéséről. A késedelmes fizetés bekövetkeztétől egy éven belül van a jogosultnak a költségátalányt követelni, később ezt már nem teheti. Ezt az egy éves határidőt a törvény hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletekből eredő késedelmekre is alkalmazni kell. Ekkor az egy éves határidőt a hatálybalépéstől – március 24-től – kell számítani.

Ezeket a szabályokat már a 2015-ös évre is lehet alkalmazni, ha a mérlegkészítés időpontja nem a törvény hatálybalépése előtti. A március 24-én a könyvelésben szereplő behajtási költségátalány kötelezettségeket ezzel a dátummal, mint elengedett kötelezettséget kell kivezetni, ha a jogosult nem tart rá igényt és a kötelezett nem szándékozik azt – igény hiányában – megfizetni. A jogosult továbbra is csak akkor könyveli a költségátalányt, amikor az a bankszámlára illetve a pénztárába beérkezik.