Megosztás

A fekete- és szürkegazdaság kifehérítése a tisztességesen adózó vállalkozások és magánszemélyek, valamint az adóhivatal, és az egész magyar gazdaság érdeke is. Ezt a célt az utóbbi pár évben az elektronikus adatszolgáltatás és adóbevallás egyre szélesebb körben való alkalmazásával és sok új adatszolgáltatási kötelezettség előírásával próbálta a kormányzat elérni. Ez természetesen mindig többlet adminisztrációval is járt. Ezek az új intézkedések – többek között – az online pénztárgép, illetve aki ezt nem kívánja alkalmazni, annak a havi adatszolgáltatás a PTGSZLAH nyomtatványon, a belföldi összesítő jelentés, az EKAER rendszer. Ezeknek az új adatoknak az a célja, hogy az adóhivatal ki tudja szűrni a visszaéléseket, így célzott ellenőrzéseket tudjon lefolytatni, illetve az is, hogy az adóelkerülést egyre nehezebbé és költségesebbé tegye. Az új adatok mellett természetesen rengeteg olyan elektronikusan bevallott adat áll az adóhatóság rendelkezésére, amelyeket már évek óta beküldenek a vállalkozások, és amelyeknek az összefuttatására és a hibák – esetleg visszaélések – kiszűrésére már korábban is meg volt a lehetősége.

A napokban a MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) elnöke, Parragh László újabb online rendszer bevezetését vizionálta. Véleménye szerint a pénztárgépek NAV-hoz való bekötése mintájára megvalósulhatna a cégek készletnyilvántartásának adóhatóság általi online követése. Indoklása szerint az ellenőrök az EKAER segítségével követhetik a beszerzéseket, az online pénztárgépek adatai alapján figyelhetik az értékesítéseket, míg a raktárkövető rendszerrel azt is pontosan tudnák, hogy a cég raktárában mennyi termék van. A kamara elnöke szerint az adminisztrációs terhek is csökkenhetnek.

Ez utóbbi kijelentés meglehetősen furcsán hangzik annak tükrében, hogy a számviteli törvény jelenleg hatályos szabályai szerint nem kötelező a készletet év közben nyilvántartani, lehetséges az a megoldás, amikor a cég év közben a beszerzéseit elszámolja az eladott áruk beszerzési értékeként, majd év végén leltároz és korrigálja ezt a ráfordítás elemet.

A MKOE (Magyar Könyvelők Országos Egyesülete) is szót emelt a javaslattal kapcsolatban. Felhívják a figyelmet arra, hogy az adóhatóság jelenleg sem használja megfelelően a rendelkezésre álló adatokat az ellenőrzésre való kiválasztásnál. A könyvelők érdekképviselete az alábbi – már meglévő, rendelkezésre álló – adatbázisok érdemi használatára hívta fel a kamara és a NAV figyelmét:

  • a T1041-es bejelentő és a havi járulékbevallások,

  • online pénztárgépek, vagy a PTGSZLAH nyomtatvány és az áfa bevallások,

  • tételes áfa adatok a szállító és a vevő részéről,

  • cégautó és cégautó adó bevallás – illetve ennek a hiánya.

Mi vállalkozók, jogalkalmazók pedig csak remélni tudjuk, hogy az adóhatóság és a kormányzat a MKOE felhívásának megfelelően csak akkor vezet be újabb adatszolgáltatási kötelezettségeket – ezzel újabb többlet adminisztrációt megkövetelve – ha a már meglévő adatbázisokat megfelelően és érdemben használni fogják a fent említett közös cél érdekében.