Megosztás

www.freepik.com  Designed by xb100 / Freepik

A fejlesztési tartalék az adóévben eredménytartalékból képzett összeg, amelyet az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kell kimutatni. A fejlesztési tartalék képzése csökkenti az adózás előtti eredményt és segíti az adózó jövőbeni beruházásainak megvalósítását is. Azonban érdemes tisztában lenni a képzési feltételekkel és előírásokkal, ugyanis be nem tartásuk a meg nem fizetett adó és késedelmi pótlék megfizetését vonják maguk után.

A fejlesztési tartalék összege legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió Ft lehet.

Nem képezhet fejlesztési tartalékot törvényi előírás alapján:

  • alapítvány,
  • közalapítvány,
  • egyesület,
  • köztestület,
  • egyházi jogi személy,
  • lakásszövetkezet,
  • önkéntes kölcsönös biztosítópénztár,
  • közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény,
  • iskolaszövetkezet,
  • MRP,
  • közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
  • szociális szövetkezet,
  • vízitársulat.

 

Nincs azonban korlátozás arra vonatkozóan, hogy az újonnan létrejött vállalkozás ne élhetne ezzel a lehetőséggel már a megalakulás évében – persze a feltételek figyelembevételével – hiszen a képzés akkor is lehetséges, ha emiatt az eredménytartalék negatívvá válik, vagy az eredménytartalék negatív egyenlege ezáltal tovább nő.

Ahhoz, hogy a fejlesztési tartalék alkalmazásának előnyeivel élni tudjunk, az üzleti év beszámoló mérlegében lekötött tartalékot kell képezni, úgy, hogy azt az eredménytartalékból kell átvezetni. Amennyiben a fejlesztési tartalék nincs kimutatva a beszámolóban lekötött tartalékként, akkor nincs lehetőség az adóalap ilyen jogcímen való csökkentésére. Továbbá a kimutatott fejlesztési tartalék összegét utólag nem lehet módosítani, illetve a képzés adóévében megvalósított beruházásra nem lehet felhasználni.

Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő 4 adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. Vagyis a fejlesztési tartalékot a képzést követő 4 évben kell bármely beruházásra fordítani, bár a törvény szerint a beruházásokat tekintve vannak kivételek. A fejlesztési tartalék nem használható fel:

  • térítés nélkül átvett eszközök esetén,
  • nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átvett eszközök esetén (apport),
  • olyan tárgyi eszközökre, amelyekre nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint (például: erdő, telek, képzőművészeti alkotás, stb.) Kivételt képeznek a műemlékek, helyi védelem alatt álló épületek és építmények, ezekre ugyanis felhasználható.

 

A fejlesztési tartalék nincs hatással a számviteli értékcsökkenési leírásra, csak az adózás szerint elszámolható költséget befolyásolja. A fejlesztési tartalék a Tao. törvény szerinti értékcsökkenést hozza előre, vagyis előrehozott értékcsökkenési leírásnak is tekinthető. Olyan eszköz esetében, amelynek a bekerülési értéke azonos a fejlesztési tartalék összegével, aktiváláskor a bekerülési értéket elszámoltnak kell tekinteni, így azzal már nem csökkenthető az adóalap. A számviteli törvény szerinti értékcsökkenést persze az eszközre el kell számolni, amellyel az adóalapot növelni kell.

Amennyiben a bekerülési érték meghaladja a fejlesztési tartalék összegét, úgy üzembe helyezéskor a bekerülési értékből fennmaradó összeget (bekerülési érték és a felhasznált fejlesztési tartalék különbözete) lehet Tao. törvény szerinti értékcsökkenéssel elszámolni.

 

Fontos tudnunk, hogy amennyiben nem a feltételeknek megfelelően kerül feloldásra a lekötött tartalék, úgy a lekötés adóévében hatályos mértékkel az adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni. Néhány ilyen eset:

  • ha a beruházás nem valósul meg a képzést követő 4 adóévben,
  • ha a fejlesztési tartalék teljes összege nem kerül felhasználásra,
  • ha nem megfelelő beruházást valósítottak meg és arra használták fel a fejlesztési tartalékot
  • ha nem történik meg a felhasználás a vállalkozás 4 adóéven belüli jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnés adóévének utolsó napjáig.

 

Az adó és a késedelmi pótlék megfizetésének esedékessége a 4. adóév utáni adóév első hónapjának az utolsó napja, illetve a feloldást követő 30 nap. Mindezt bevallani csak a megfizetést követően esedékes társasági-adóbevallásban kell. Az adó és a késedelmi pótlék megfizetésének mértékéről, esedékességéről és bevallásáról illetve a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó további információkról az 1996. évi LXXXI. törvényben tájékozódhat.