Megosztás

A személyi jövedelemadót – egyes kivételekkel – naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, de az adóbevételek folyamatossága érdekében bizonyos időszakonként előleget kell fizetni. Akinek kifizetőtől származik jövedelme, annak év közben nem sok gondja van az adóelőleg megállapításával kapcsolatosan, hiszen azt a kifizető az adott nyilatkozatokat is figyelembe véve megállapítja, levonja és befizeti. De mi történik azokkal a magánszemélyekkel, akik nem kifizetőtől kapnak adóköteles jövedelmet?

Ők azok például, akik bérbeadásból szereznek jövedelmet, és ezt legtöbbször más magánszemélyektől kapják. A bérbevevő természetesen nem vonhatja le a bérleti díjból a jövedelemadót – ha nem minősül kifizetőnek, így ennek a feladata a bérbeadóra hárul.

A jövedelem megállapításához a negyedévben megszerzett bevételből le kell vonni a tevékenység folytatása érdekében felmerülő kiadásokat. A költségelszámolás módja kétféle lehet. Az egyik a 10% költséghányad módszere, amikor bizonylat nélkül a bevétel 10%-át költségként vesszük figyelembe, így a jövedelem a bevétel 90%-a lesz, ez lesz az adó alapja.

A másik módszer a tételes költségelszámolás. Ekkor a költségekről szóló bizonylatokkal kell alátámasztani az elszámolást, a bizonylatokat pedig az elévülési idő végéig meg kell őrizni. Jellemzően előforduló költségek lehetnek pl. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan működését szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkák, a közüzemi számlák, ha az a bérbeadó vagy a házastársa nevére szólnak.

Előfordulhat olyan eset, amikor azért adjuk ki lakásunkat, mert mi magunk kényszerülünk egy másik településen ingatlant bérelni. Ekkor – ha a bérlés a 90 napot meghaladja – az ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díjat is levonhatjuk a bérbeadás bevételéből. Ezt azonban csak abban az esetben tehetjük meg, ha a megfizetett bérleti díjat még részben sem térítik meg (pl. a munkaadó). Fontos, hogy költséget csak a bevétel összegéig lehet elszámolni.

A fentiek alapján megállapított jövedelem után 15%-os személyi jövedelemadó előleget kell befizetni. Abban az esetben, ha a bérbeadásból származó jövedelem éves szinten várhatóan nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor nem kell eho-t fizetni. Ellenkező esetben a 14%-os eho-t mindaddig meg kell fizetni amíg el nem éri a hozzájárulás-fizetési felső határt (450 eft).