Megosztás

Bizonyára minden könyvelési-, adótanácsadási- és könyvvizsgálati szolgáltatást végző szakember jól tudja, hogy az – egyenlőre még csak – kifejezetten ránk vonatkozó Áfa törvénybeli módosítást július 1-jétől alkalmaznunk kell. Az év második félévében mi leteszteljük az új szabályokat, jövőre azonban kiszélesedik a kör, más gazdasági szereplőknek is alkalmazniuk kell. De még mielőtt eljönne az a bizonyos július 1-je, tekintsük át, hogy mik az „új” szabályok, és hogyan kell majd alkalmazni őket.

Az imént azért került idézőjelbe az új jelző a törvénymódosítással kapcsolatban, mert elég rég óta tudjuk már, hogy mi fog életbe lépni július 1-jén. Egy tavalyi cikkünkben már részleteztük ezzel kapcsolatban a fogalmakat (teljesítés ideje, folyamatos teljesítés) is. Ezen túl pedig a tavalyi évben már megpróbálkoztak a törvényhozók az új szabályozás bevezetésével. 2014-ben ugyanis már úgy tűnt, hogy alkalmaznunk kell az új szabályokat, de a 2014. 07. 03-ai Magyar Közlönyben kihirdetésre került a határozott idejű elszámolásokra vonatkozó módosítás, mely 2014. július 4-én lépett hatályba. A végleges törvényszöveg értelmében visszaállt az eredeti megszokott szabály: a teljesítés időpontja = fizetési határidő. Akkor még úgy tudtuk, hogy ez a módszer marad, 2015. január 1. után sem fog változni.

Ezt követően 2014. november 26-án megjelent a 2014. évi LXXIV. törvény, amely végül rendezte a kérdést (és nem vonták vissza, mint az előzőt).

Eszerint két lépcsőben, 2015. július 1-jétől, majd 2016. január 1-jétől változik a folyamatos teljesítésű ügyletek áfa szabályozása.

Tehát július 1-jétől nem mindenkire vonatkoznak a módosítások, hanem kizárólag a könyvviteli-, könyvvizsgálói- és adószakértői szolgáltatást végzőkre. Az ő számláikon a teljesítés időpontja nem a fizetési határidő lesz, hanem az érintett időszak utolsó napja.

Két kivétel létezik ez alól. Az egyik, ha az esedékesség az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi – ekkor a számla kibocsátás időpontja = teljesítés időpontja. A másik kivétel, ha a fizetési határidő az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik – ekkor a fizetési határidő, de legkésőbb az elszámolási időszak végétől számított 30. nap = teljesítés időpontja.

Pl. ha még a júniusi időszaki számviteli szolgáltatásunkat számlázzuk ki július első napjaiban, ahol a fizetési határidő júliusi, akkor a teljesítési időpontja a fizetési határidő, július lesz. Amennyiben júliusi könyvelési díjunkat júliusban számlázzuk és a fizetési határidő július utolsó napját megelőzi, pl. 25-én kiállítjuk 28-ai fizetési határidővel, akkor a teljesítés napja 25-e lesz. Itt tulajdonképpen még havi áfa bevallás esetén sincs különbség a főszabálytól. Előfordulhat azonban, hogy az augusztus havi díjat már július 25-én kiszámlázzuk, júliusi fizetési határidővel. Ekkor a teljesítés – az első kivétel szabály alapján – július 25-e lesz.

A második kivétel szerint, ha a júliusi időszakot pl. augusztus 10-i fizetési határidővel számlázzuk, akkor a teljesítés augusztus 10. Előfordulhat azonban, hogy hosszú fizetési határidővel dolgozunk, július havi számlánk fizetési határideje pl. szeptember 10. Ekkor a teljesítés ideje augusztus 30-a lesz.

Ezek a változások jelentős adminisztrációs többletterhet hordoznak magukban, hiszen gondoljuk végig, hogy milyen dátumokat kell nyilvántartani, és logikai leképezésekkel gondoskodni ezek megfelelő áfa időszakra történő beállításáról:

  • az elszámolási időszak utolsó napja (ez a számviteli teljesítés időpontja is)

  • az időszak utolsó napját követő 30. nap (legkésőbb ekkor áll be az áfa-fizetési kötelezettség)

  • fizetés esedékessége (akkor lényeges, ha az elszámolási időszak utolsó napja és az azt követő 30. nap között van, mert ez esetben akkor keletkezik az áfa fizetési kötelezettség)

  • számla kibocsátás időpontja (ez akkor lényeges, ha mind a számla kibocsátása, mind pedig az esedékességi időpont megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját)