Bevált az új ellenőrzési rendszer a NAV-nál
Még tavaly adtuk hírül, hogy az adóhivatalnak erre az évre jelentős, változásokat eredményező feladatai vannak az adózókkal kapcsolatos minősítések és az ellenőrzési rendszer által. A szerkezeti átalakítás és szemléletváltás célja az volt, hogy hatékonyan, költségtakarékosan és mindenekelőtt a szabályosan működő adózókat segítve végezze az adóhivatal a feladatait.
Az adózók minősítése ez évtől kezdve elkezdődött, működik, és mintha a tájékoztatás, figyelmeztetés és felhívások módszere is gyakrabban kerülne alkalmazásra – az azonnali bírságolás helyett -, mint korábban. Az ellenőrzési rendszer is korszerűsítés alá került, a NAV közleménye szerint sikerekről számolhatnak be e téren. Az NGM adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkára egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy az utólagos ellenőrzések száma a tavalyinál 11%-kal kevesebb, a feltárt adókülönbözet azonban 12%-kal több lett.
Az ellenőrzések számának növelése helyett inkább a több forrásból származó adatok, információk beszerzése és elemzése és ennek alapján a kockázatos tevékenységek és kockázatos adózók feltérképezése az elsődleges cél. Az évekkel ezelőtt elindított, elhúzódó ellenőrzések 90%-át lezárták, így a felszabadult kapacitások a jelenben történő gazdasági eseményekre koncentrálhatnak. Az ellenőrzési rendszer fejlesztését a bevezetett új szabályok is segítik. Ezek többek közt az online pénztárgép egyre szélesebb körben való alkalmazása, az EKÁER rendszer, a számlákról történő elektronikus adatszolgáltatás bevezetése és kibővítése.
Ezeken kívül az adóhivatal a székhelyüket gyakran áthelyező és képviselőiket cserélgető adózókat is kockázatelemzés alá veti, kiemelten azokat a cégeket, amelyek cégtemetőkkel kerülnek kapcsolatba.
Azonban jelenleg az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az adóhivatal a tengernyi – új, vagy régi adatszolgáltatásokkal – beérkező adatot sok esetben nem fésüli össze. Ilyen lehetőség lenne pl.: a 1041-es és a 08-as bevallás, az online pénztárgépek és az áfa bevallások adatainak, vagy az áfa bevallások és a társasági adó bevallások adatainak szembeállítása. Ezek az adatok szoros kapcsolatban vannak egymással, ha jelentősen eltérnek, ott érdemes lehet tisztázni az eltérés okát. Ezzel a módszerrel – ami tulajdonképpen az adóhivatal rendelkezésére áll -, még több csalárd vállalkozás kerülhetne látótérbe.