Törzstőke emelés – nincs több haladék
A végső határidő 2017. március 15.
Tavaly a határidő letelte előtt pár nappal kaptak haladékot a kft-k arra, hogy a 2014-ben módosított Ptk. előírásai szerint a törzstőkéjüket felemeljék minimum 3 millió forintra. Bár az említett módosítás eleve 2 évet biztosított a törvénynek való megfelelés végrehajtására, a kft-k az utolsó pillanatokra hagyták az intézkedéseiket. A törvényalkotók ezt látva plusz egy évet biztosítottak számukra. Ennek ellenére egy hónappal ezelőtt még 63 ezer cég nem végezte el a kötelező módosításokat a cégadataiban. Az Igazságügyi Minisztérium arról adott tájékoztatást, hogy az idei évben már nem lesz ezzel kapcsolatos további halasztás, tehát a végső határidő március 15-én lejár.
Mit tehet, aki nem emel törzstőkét?
Akik a törzstőkéjüket nem kívánják megemelni, vagy nincs rá anyagi lehetőségük, azoknak a cégeknek is van tennivalója. Az ő esetükben a megszűnés, vagy az átalakulás mellett kell dönteni. Ez utóbbi viszonylag költséges módszer, mert az átalakuláshoz szükséges vagyonmérleget könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Ezekben az esetekben is március 15-ig van lehetőség a döntésre.
A legegyszerűbb tőkeemelés a pénz rendelkezésre bocsájtása házipénztárba, illetve bankszámlára. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás választása nem jelenti azt, hogy a pénzt azonnal a módosításkor be kell fizetni. Alap esetben ezt a változásbejegyzést követő egy éven belül kell teljesíteni. A Ptk. azonban megengedi, hogy a társasági szerződésben más időpontot határozzanak meg a tulajdonosok. Így a befizetési határidőt – extrém esetben – akár évtizedekkel is ki lehet tolni. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy amíg a törzstőke nem kerül teljes egészében befizetésre, addig a kft. nem fizethet osztalékot, illetve a nem teljesített pénzbeli hozzájárulás erejéig a kft. tartozásaiért a tagnak a saját vagyonával helytállási kötelezettsége van.
Saját tőke összege és jegyzett tőke összefüggései
Ez a módszer akkor működhet, ha a cég rendelkezik egyéb tőkeelemekkel is, tehát a jegyzett de be nem fizetett tőke negatív hatását más tőkeelem ellensúlyozza. Él ugyanis az a szabály, hogy ha két egymást követő évben a saját tőke összege a jegyzett tőke összegénél kevesebb, akkor a tagoknak intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a saját tőke összege legalább a jegyzett tőke összegét elérje. A két év elteltével tehát valamiféle tőkeelemet mindenképpen a cég rendelkezésére kell bocsátani.
Azok a cégtulajdonosok akik nem tudják megoldani a tőkeemelést pénzbeli hozzájárulással, több lehetőség közül is választhatnak. Az egyik az apportot is. A nem pénzbeli vagyon bármilyen átruházható forgalomképes dolog lehet: ingatlan, gépjármű, számítógép, irodai berendezés, felszerelés, vagyoni értékű jog vagy akár követelés is. Ez utóbbinál fontos, hogy csak akkor lehet apportálni ha a követelést az adós elismerte vagy az bírósági határozaton alapul. Az apportot – ha annak összege eléri vagy meghaladja a törzstőke felét – a változásbejegyzési kérelemmel egyidejűleg kell a kft. rendelkezésére bocsátani. Ha nem éri el az apport összege a törzstőke felét, akkor elegendő azt 3 éven belül szolgáltatni.
Tőkeemelés
A tőkeemelést a szabad eredménytartalék terhére is el lehet végezni. Ha a korábbi évek nyereségesek voltak és a tulajdonosok az eredményt eredménytartalékba helyezték (nem határozták el az eredmény osztalékként történő kifizetését), akkor a felgyűlt eredménytartalékból meg lehet valósítani ezt az emelést. Ebben az esetben a tárgyévet követő évben adatot kell szolgáltatni a NAV felé erről a tényről. Ez azért szükséges, mert egy későbbi vagyonkivonás alkalmával (üzletrész eladás, megszűnés, vagy törzstőke csökkentés) a tagnak adóköteles jövedelme keletkezik.
Bejelentés a cégbíróságon
A tőkeemelés bejegyzését jogi képviselő útján 30 napon belül – legkésőbb április 14-ig – kell kérelmezni az illetékes cégbíróságon, az átalakulásról szóló döntést pedig május 14-ig kell előterjeszteni. Azok a cégek akik nem teljesítik ezt a kötelezettségüket, törvényességi felügyeleti intézkedésre számíthatnak. A fokozatosság elve szerint először felszólítás kapnak, később 100 ezertől 10 millió forintig terjedő bírság kiszabására kerülhet sor, végső esetben pedig a cégbíróság kényszertörlési eljárással megszünteti a céget.
