Megosztás

Bár már nem számít újdonságnak, az éves zárások során merülnek fel a legkülönbözőbb kérdések a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. Nézzük először a főbb szabályokat.

A behajtási költségátalány 2013. július 1-jén került a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései közé, az ezzel kapcsolatos rendelkezés a 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk.-ban is megtalálható. Behajtási költségátalány követelése kizárólag a 2013. július 1. napján és ezt követően megkötött, valamint ezen időpontot követően módosított szerződések esetében alkalmazható. Nincsen olyan kötelezettség, ami a korábban megkötött szerződések módosítását írná elő.
A kötelezett késedelme esetén a 40 euró behajtási költségátalány minden további feltétel nélkül jár, fizetési felszólításra nincs szükség. Nem befolyásolja a kötelezettséget az, hogy az adós kimentette-e a késedelmét, egy napot késett-e vagy egy hónapot – esetleg még többet -, továbbá a hitelezőnek felmerült-e egyáltalán bármilyen költsége a behajtással vagy sem.
A Ptk. értelmében semmis a behajtási költségátalány korlátozása, illetve kizárása, ugyanakkor a felek ettől felfelé érvényesen eltérhetnek. Ha a hitelezőnek a behajtással kapcsolatos kiadásai meghaladják a 40 eurót, akkor azt kártérítés vagy perköltség címén követelheti.
A behajtási költségátalány a kártérítés összegébe beletartozik, de a kötbérbe nem. Fontos tudni, hogy a behajtási költségátalány késedelmenként (!), és nem számlánként követelhető a késedelmi kamat összegén felül. Ha a szerződésben részletfizetésben állapodtak meg a felek, akkor annyi részlet után érvényesíthető a költségátalány, ahány részlettel késedelembe estek.
A 40 eurót a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes MNB árfolyamon kell forintra átszámítani.

Ezeknek a szabályoknak a tudatában tehát mi is a teendője a vállalkozásoknak, mikor könyveljenek, mikor ne?

Kötelezett (adós) könyveiben:

A behajtási költségátalány nem csak akkor kell, hogy rögzítésre kerüljön a könyvelésben, ha azt a jogosult követelte az adóstól. A kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembe eséssel egy időben keletkezik. Ezért a könyvelésben rögzíteni kell a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetett  és fizetendő üzleti évet terhelő behajtási költségátalány összegét. T: Egyéb ráfordítások K: Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek. Az adós lemondó nyilatkozatot is kérhet a jogosulttól (ezért kapjuk késedelembe esett partnereinktől a lemondó nyilatkozatokat mostanában, a mérlegkészítések időszakában). Ha ezt a nyilatkozatot az adós megkapja, akkor rendkívüli bevételként kell elszámolnia az elengedett összeget.

Jogosult (hitelező) könyveiben:

A jogosult csak a mérlegkészítés időpontjáig befolyt, pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét mutathatja ki az egyéb bevételek között. Ilyen irányú követeléseit kizárólag a nullás számlaosztályban tarthatja nyilván.

A társasági adózásban:

A kötelezett könyveiben egyéb ráfordításként elszámolt behajtási költségátalány a vállalkozás érdekében felmerült költségként érvényesíthető a társasági adóban. A jogosult pedig a megfizetett és elszámolt egyéb bevételek után fizeti meg a társasági adót.

Az általános forgalmi adóban:

A behajtási költségátalány nem minősül termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak, ezért az áfa tv. 65. §-a alapján nem képez adóalapot, arról számlát sem kell kiállítani.

Illetékek vonatkozásában:

Ha a jogosult a követelését nem érvényesíti (arról lemond, azt elengedi), annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata.

Megjegyzendő mindezek után, hogy a behajtási költségátalányról rendelkező 2011/7/EU Irányelv csak lehetőséget biztosít a jogosultaknak arra, hogy további eljárási, bizonyítási teher nélkül érvényesíthessék a behajtási költségátalány iránti jogot, viszont a hazai szabályozás a direktíván jelentősen túlnyúlva, kötelezettségként írja elő annak felszámítását.
Egy nemrégiben megjelent cikk szerint azonban az Igazságügyi Minisztérium unkacsoportja, amely az új Ptk. gyakorlati alkalmazása során felmerült kérdéseket elemzi, többek között ennek a rendelkezésnek is vizsgálja a hazai vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásait.